Amerikai Stonhenge

Búvárok találták meg az amerikai Stonehenge-et

Hajóroncsot kerestek a búvárok, helyette egy 9000 éves őskori építményt találtak a Michigan-tó fenekén. A 12 méter mélyen fekvő, másfél kilométer hosszan elnyúló kőtömbök egyikén mamutfaragás látható, amely Észak-Amerika legrégebbi műalkotása lehet. A kutatók úgy vélik, hogy az építményt vadászathoz használhatták, amíg még a szárazföldön állt. A Michigan-tó fenekén, mintegy 12 méter mélyen hever egy rejtélyes kőegyüttes, amelyet búvárok fedeztek fel 2007-ben. A helyszínen a kutatók egy masztodonábrázolást fedeztek fel, amelyről feltételezik, hogy ez lehet Észak-Amerika egyik legkorábbi őskori műalkotása, amely csaknem 9000 éves. A Stonehenge-hez hasonló műemléket csaknem húsz évvel ezelőtt azonosították a Grand Traverse-öbölben, amikor szonárral egy elsüllyedt hajóroncsot kerestek. Azóta is a mélyben található, a hatalmas kövek szabályos mintázatban helyezkednek el, és hatszögben végződnek, valamint az egyik sziklatömbön ősi faragás látható. A kutatók ezért úgy vélik, hogy a helyszín sokkal nagyobb történelmi értéket képvisel, mint azt eleinte feltételezték. A masztodont ábrázoló véset egy gránittömbön van, amely körülbelül egy méter magas és másfél méter széles. Először csak egyszerű repedéseknek gondolták, a Northwestern Michigan College csapata azonban képalkotó módszerrel megállapította, hogy egy műalkotásról van szó. A szonárral való mérések feltárták egy ormány és agyarak körvonalait, így egyértelművé vált, hogy egy jégkorszaki állatot ábrázol a sziklatömb. A faragást Krisztus előtt 7000-re datálják, amely Észak-Amerika legrégebbi őskori művészeti alkotása lehet. A teljes műemlék több mint másfél kilométeren keresztül húzódik a tó fenekén, az ott lévő kőtömböket pedig úgy helyezhették el, mintha valamilyen szertartáshoz kötődnének, ezt azonban gyorsan elvetették. Két nagy gránittömb kapcsolódik a többi kő vonalához, és a tudósok próbálják kitalálni, mire használhatták őket. John O'Shea, a Michigani Egyetem munkatársa szerint az elrendezés egyfajta tölcsérként működhetett, amelybe az állatokat beterelték, és ott a vadászok leterítették őket. Az őskori közösségek gyakran éltek ezzel a stratégiával az állatok mozgásának irányítására. Ez pedig arra enged következtetni, hogy ezen a területen is élhettek emberek, valamint betekintést nyerhetünk abba, hogy miként szervezték életüket. A felfedezés pedig megváltoztatja az eddigi elképzelést, amely szerint mintegy 13 ezer évvel ezelőtt jelentek meg az első embercsoportok az úgynevezett Clovis-kultúrához kötődően. A kutatócsoport azt tervezi, hogy visszatér a helyszínre és üledékmintákat gyűjt a tóban. Ezek segítségével tervezik kideríteni, hogy a köveket akkor helyezték-e el, amikor a terület még szárazföld volt. Ez pedig megerősítené azt az elképzelést, amely szerint az emberek nemcsak átvándoroltak ezen a régión, hanem hatalmas emlékműveket építettek csaknem 9000 évvel ezelőtt.

forrás: index.hu