Vízesés

A Niagara is eltörpül a Föld legnagyobb vízesése mellett

Ha vízesésekre gondolunk, először valószínűleg olyan, magas sziklákról lezúduló képződmények jutnak eszünkbe, mint a Niagara. A világ legnagyobb vízesése azonban nem a föld felszínén található, és többszörösen is meghaladja a Niagara méretét. Izland és Grönland között találjuk a Föld legnagyobbnak tartott vízesését, a Dán-szoros-vízesést, vagy közismertebb nevén Denmark Strait Cataractot. A különleges képződmény azonban egyáltalán nem hasonlít a hagyományos vízesésekhez, hiszen nem hegyekről zúdul alá, hanem az óceán mélyén alakult ki. Paraméterei valóban lenyűgözőek: a Dán-szoros vízesése mintegy 160 kilométer széles, és mélysége eléri a 3,5 kilométert. Összehasonlításképpen a Niagara mindössze 1200 méter széles és 57 méter magas. Hogyan alakulhat ki egy vízesés az óceán mélyén? A kérdésre a válasz az eltérő hőmérsékletű víztömegek viselkedésében rejlik: a hidegebb, sűrűbb víz mindig lesüllyed a melegebb rétegek alá, és így van ez a Dán-szoros esetében is. A Grönlandi-tenger jeges vize ugyanis itt találkozik az Irminger-tenger melegebb áramlataival, a sűrűségi különbségek miatt pedig előbbi lejjebb süllyed, létrehozva ezzel a világ legnagyobbnak tartott – víz alatti – vízesését. A természeti jelenségre először 1989-ben lettek figyelmesek, és azóta is Földünk egyik leglátványosabb felfedezéseként tartják számon – írja a hamuesgyemant.hu az IFL Science cikke alapján. Az így kialakult vízáramlás a tengerfenék mély hasadékai mentén zuhan lefelé, ez a folyamat pedig a National Ocean Service szerint kulcsfontosságú szerepet játszik az óceánok hőháztartásában és a klíma alakulásában is. A Denmark Strait vízesése így nemcsak természeti csoda, hanem a bolygó éghajlati rendszerének érzékeny mutatója is. Ha a globális felmelegedés tovább erősödik, ez a láthatatlan, mégis óriási vízesés is gyengülhet, és vele együtt a Föld egyik legfontosabb óceáni folyamata is megváltozhat.

forrás: drive.hu