Hónap nevek

Miért hívják januárnak a januárt?

Gondoltál már arra, hogy miért pont januárral kezdődik az év, vagy honnan erednek a hónapok elnevezései? A mai naptárunk szavai nem véletlenül alakultak ki: istenek, császárok, ünnepek és számok emlékét őrzik. A hónapok eredetéről és a naptár kialakulásáról az almanac.com közölt részletes összefoglalót. A ma használt Gergely-naptár gyökerei az ókori Rómáig nyúlnak vissza. A legkorábbi római naptárban még nem is létezett minden hónap. A téli időszakot „holt időnek” tekintették, amikor sem az államigazgatás, sem a hadsereg nem működött aktívan. Ezért csak a márciustól decemberig tartó időszakot nevezték el. Január nevét Janusról, a kezdetek és átmenetek kétarcú római istenéről kapta, aki egyszerre tekintett a múltba és a jövőbe. Február elnevezése egy megtisztuláshoz kötődő ünnepből ered, hiszen ebben az időszakban a rómaiak rituális tisztulással készültek az új évre. A naptár komoly átalakuláson ment keresztül Julius Caesar idején, amikor bevezették a nap járásához igazodó rendszert és a szökőéveket. Ekkor került az év elejére január és február, valamint ekkor alakult ki a 12 hónapos év rendje. Caesar halála után az addigi Quintilist júliusra nevezték át, később pedig Augustus császár nevét kapta az augusztus. A szeptember elnevezése a latin septem szóból ered, amely a hetes számot jelöli. Ez arra utal, hogy az ókori rómaiak naptárában ez a hónap még az év hetedik időszaka volt. Az október neve az octo, vagyis a nyolc számnévből származik, a november kifejezés a latin novem – kilenc – szóra vezethető vissza, végül a december neve a latin decem, azaz tíz szóból alakult ki. A későbbi császárok próbálták ugyan átnevezni ezeket, de ezek a változtatások nem maradtak fenn. A ma ismert naptár végleges formáját a 16. században nyerte el, amikor a Gergely-naptár pontosította az év hosszát.

forrás: divany.hu