Patkány a hajban

Miért tettek patkányt a hajukba a 19. századi divathölgyek?

A 19. századi divathölgyek egyik-másik szépségtitka meglehetősen zavarba ejtő. Erre remek példa, hogy a viktoriánus stílust követő hajviselethez patkányt rejtettek pompás frizuráikba. Az élet a viktoriánus korban igen különös élmény lehetett, ahol a fantázia és találékonyság találkozott. Erre remek példa az, ahogy a különböző ruha- és hajviseletek elkészültek, melyek nem voltak híján kreatív, olykor furcsa megoldásoknak. Például azok az hölgyek, akik a viktoriánus stílust híven akarták követni, patkányokat hordtak a hajukban. Divattörténet szempontjából a 19. az egyik legizgalmasabb évszázad. Míg az évszázad elején az antikvitást megidéző empire stílus virágzott, addig a huszadik század beköszöntére a fűző és kitömött ruha volt a nyerő. Frizuradivat esetén legalább ilyen nagy változások mentek végbe: noha a század elején viszonylag egyszerű hajviseletek uralkodtak, az évtizedek során visszatértek a bonyolultabb műremekek. A viktoriánus stílus frizurái egy idő után olyan szövevényessé és naggyá váltak, hogy kivételesen sok és vastag hajjal kellett rendelkezni ahhoz, hogy valakinek igazán jól álljanak. Ennek érdekében a divatos frizurára vágyó hölgyek minden trükköt bevetettek, hogy hajkoronájuk megfelelő tartást kapjon. Egyesek odáig merészkedtek, hogy egyenesen patkányt rejtettek kontyuk alá. Rágcsáló a frizurában? Valóban olyan kétségbeesetten vágyták a tökéletes frizurát a divathölgyek, hogy még egy bolhatanya izgő-mozgó rágcsálót is képesek voltak kontyuk alá tenni? Le kell lombozzunk mindenkit, annyira még a bizarr szokásaikról ismert viktoriánus kori nők sem voltak bevállalósak, hogy megkockáztassák a betegségeket. A patkány jelen esetben egy, a fésülködés során kihullott hajszálakból összefogott hajlabda volt, ami pompás párnázatot jelentett a termetes kontyoknak. Ugyan a viktoriánus korban bolti hajpárnák is kaphatók voltak, a fésülködés során összegyűjtött szálakból készült verziók jobban passzoltak az eredeti hajszínhez. Természetesen a 19. századi frizuradivat a póthajkészítőknek is bőséges piacot teremtett, akik a legváltozatosabb színben, hosszban kínáltak dús fürtöket. Egyes élelmes árusok előre besütötték a póthajakat, hogy ne a komornáknak kelljen a hajsütővassal szerencsétlenkedni, de a konkrét felcsatolható kontyok is megjelentek, mely új értelmet adott a gyors frizurák fogalmának. A század vége felé a göndör mikrofrufruk terjedtek el, melyet olyan körülményes volt elkészíteni, hogy sokan inkább egy ilyen parókát rögzítettek a fejükhöz.

forrás: life.hu