Zöld cserebogár

Ne téveszd össze a rózsabogarat a zöld cserebogárral!

Időnként félreértés áldozatává válik a rózsabogár, hiszen gyakran a nagy tömegben rajzó zöld cserebogárral tévesztik össze, ahogy erről magunk is meggyőződhetünk, ha kicsit kutakodunk a közösségi médiában, a Facebook kertészeti témájú csoportjaiban olvasható kommentek és posztok között. A tudomány a zöld cserebogarat (Anomala vitis) és az aranyos rózsabogarat (Cetonia aurata) egyaránt a ganajtúrófélék családjába sorolja. Ennek a családnak hazánkban – több mint 100 faj között – olyan közismert tagjai vannak, mint a nagy szarvasbogár, az impozáns megjelenésű orrszarvúbogár vagy a legendás egyiptomi Scarabeus rokona, a nagy galacsinhajtó. Habár mind a zöld cserebogár, mind a rózsabogár pajorként fejlődik, már ebben az életszakaszban is megnyilvánulnak az alapvető különbségek. A zöld cserebogár elsősorban a homokos talajú területeket kedveli, ahol a pajorjai 1–3 évig növekednek (az időtartamot illetően megosztott a szakirodalom), miközben az élő növények gyökereivel táplálkoznak. Ezzel szemben az aranyos rózsabogár elhalt növényi részeket fogyaszt a 2 évig tartó fejlődése során, így a lebontásban betöltött szerepe, fontossága a földigilisztákéhoz fogható. A természetben gyakran az erdők talaját borító vastag avarrétegben találkozhatunk vele, ahol például a búbos bankák, sünök vagy a fekete rigók vadásznak rá előszeretettel. A kifejlett zöld cserebogarak rajzása június második felében, illetve július folyamán zajlik, és a csúcsidőszak általában 1–2 hétig tart. A fémesen csillogó, sötétzöld színű, 14–18 mm-es kifejlett bogarak a talajból bújnak elő, és a májusi cserebogárhoz hasonlóan levelekkel táplálkoznak. Nagyon kedvelik a szőlőt és a vadszőlőt, de egyéb fafajok lombját is megdézsmálhatják. Alkalmazkodóképességüket bizonyítja, hogy a hazai szilfák távoli rokonának, az idegenhonos turkesztáni szilnek a levelét is fogyasztják. Egyes években igen jelentős rajzás is tapasztalható. Főleg az alkonyati órákban aktivizálódnak, ilyenkor kellemesen monoton, mély zümmögésük jól észlelhető, ha rajzóhelyeik közelében csendben hallgatjuk őket. A 14–23 mm-es kifejlett rózsabogarak ezzel szemben már április végén, május folyamán felbukkannak. A meleg, napfényes időszakokat kedvelik, de nagy tömegben ilyenkor sem repülnek, bár egy-egy kedvező táplálkozóhely néhány példányt ugyanarra a helyszínre csábíthat. A zöld cserebogárral ellentétben egész nyáron találkozhatunk velük. A rózsabogarak nevükkel ellentétben nem feltétlenül a rózsa, hanem például a bodza, a fagyal vagy a kertekben gyakori tűztövis illatozó virágait látogatják, így tulajdonképpen – míg a lárva lebontó tevékenységet végez – a kifejlett bogár beporzónak tekinthető.

forrás: greendex.hu