Az arany eredete

Egy régi csillagkatasztrófa emlékét viseljük az ujjunkon

Az egyik legismertebb nemesfém más fémekhez, illetve kémiai elemekhez képest sokkal ritkábban fordul elő a Földön, és részben ennek, részben pedig az egyedülálló tulajdonságainak köszönheti a magas értékét is. Az, hogy az arany a természetben ritkán fordul elő, nem a véletlenre, hanem e nemesfém speciális, kozmikus eredetű keletkezési körülményeire vezethető vissza. Az aranyról közismert, hogy nem korrodál, továbbá ellenáll még a legtöményebb sósav, kénsav vagy salétromsav romboló, oldó hatásának is. Az viszont már sokkal kevésbé tudott, hogy az arany minek köszönheti e páratlan tulajdonságait. Az arany természetben való ritka előfordulása keletkezésének egyedi körülményeire vezethető vissza. A Napban, illetve a földkéregben található és a lítiumnál nehezebb elemek léte annak köszönhető, hogy a távoli múltban, a Naprendszer keletkezésekor a közelünkben egy ritka csillagkatasztrófa, szupernóva-robbanás történt. Egy legalább négy naptömegnél nagyobb tömegű csillag az élete alkonyán, amikor kifogy a nukleáris fűtőanyagából, és a magjában zajló termonukleáris fúzió a csillag tömegének függvényében eljut a 14-es rendszámú szilícium vagy a 26-os rendszámú elem, a vas felépítéséig, az ezt megelőző folyamatokkal szemben ekkor már a mag összehúzódásakor nincs olyan erő, ami ellent tudna állni az óriási gravitációnak. A mindössze néhány másodpercig tartó és gravitációs kollapszusnak nevezett rapid folyamat során a mag összeomlása egy gigantikus erejű termonukleáris reakcióban, a szupernóva-robbanásban teljesedik ki. A szupernóva-robbanással együtt járó neutrínóáradat az elpusztuló csillag anyagának jelentős részét szétszórja az intersztelláris térben. Miközben a nagy sebességgel szétszóródó anyag kitett az erős neutrínósugárzásnak, az atomok a neutrínókat elnyelve a vasnál nehezebb elemekké alakulnak át. Így jön létre többek között a 79-es rendszámú arany, továbbá a periódusos rendszer vasnál nehezebb összes természetes eleme is, egészen a 92-es rendszámú uránig bezárólag. A Földön fellelhető összes nehéz elemet – benne az általunk gyűrűként vagy nyakláncként viselt aranyat is – ennek a távoli múltban, a megszülető Naprendszer közvetlen közelében bekövetkezett szupernóva-robbanásnak köszönhetjük.

forrás: magyarnemzet.hu