Szuperszonikus repülő
50 év után újra engedélyezhetik a szuperszonikus repülést az Egyesült Államok felett
Az amerikai hatóságok megkezdték annak a több mint ötven éve érvényben lévő szabályozásnak a felülvizsgálatát, amely a hangrobbanás miatt korlátozza a polgári szuperszonikus repülést szárazföld felett. Az új zajcsökkentési technológiák ismét megnyithatják az utat a hangsebességnél gyorsabb utasszállítók előtt, amelyek a várakozások szerint akár négy óránál rövidebb idő alatt is átszelhetik az Atlanti-óceánt. Jelentős lépést tett az Egyesült Államok a szuperszonikus repülés újbóli engedélyezése felé: a hatóságok jelenleg olyan szabályozáson dolgoznak, amely felválthatja az 1973 óta érvényben lévő, szárazföld feletti korlátozást. A kormányzat szerint a technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már úgy is megvalósítható a hangsebességnél gyorsabb repülés, hogy a hangrobbanás ne jelentsen elfogadhatatlan zajterhelést a lakosság számára. Az 1973-ban bevezetett szabályt eredetileg azért alkotta meg a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA), hogy mérsékelje a szuperszonikus repülés szárazföld feletti zajhatásait. A Közlekedési Minisztérium azt tervezi, hogy az általános tiltást zajalapú szabályozás váltsa fel. Ennek értelmében a repülőgépek szárazföld felett is átléphetnék a Mach 1-et, amennyiben az általuk keltett zaj nem halad meg egy előre meghatározott határértéket. A FAA június 30-i közleménye szerint a hatóság nagyjából 2027 közepére szeretné véglegesíteni az új szabályokat. A folyamatot Donald Trump amerikai elnök 2025 júniusában aláírt rendelete gyorsította fel, amely a zajalapú szabályozási keret bevezetését írta elő. Miért tiltották be a szárazföld feletti szuperszonikus repülést? A hangsebesség, vagyis a Mach 1 értéke a légköri viszonyoktól függ, tengerszinten nagyjából 1230 km/órának felel meg. A hatvanas években végzett amerikai tesztek során azonban kiderült, hogy a hangsebességnél gyorsabban repülő gépek lökéshullámai komoly zajterhelést okozhatnak: a hangrobbanások ablakokat rezegtettek meg, anyagi károkról szóló panaszokat váltottak ki, és jelentős lakossági ellenállást eredményeztek. A korabeli technológia korlátai miatt született meg az 1973-as amerikai tiltás, amely a Concorde működését is korlátozta. Bár a legendás utasszállító New Yorkba, a John F. Kennedy nemzetközi repülőtérre is közlekedhetett, az amerikai szárazföld felett nem repülhetett hangsebességnél gyorsabban. Több fejlesztés is arra irányul, hogy a szuperszonikus utasszállítás ismét valósággá váljon. Közülük az egyik legismertebb a Boom Supersonic, amelynek Overture nevű gépére a United Airlines, az American Airlines és a Japan Airlines is adott le rendelést vagy előrendelést. Szintén fontos szerepet kap a NASA és a Lockheed Martin közös projektje, az X-59, amely a csendesebb szuperszonikus repülés lehetőségeit vizsgálja. Emellett Japánban és Kínában is folynak fejlesztések a hangsebességnél gyorsabb polgári repülés területén. A fejlesztők szerint az új generációs repülőgépek a korábbiaknál csendesebb működést és korszerűbb technológiát ígérnek. A várakozások szerint ezek a gépek egy transzatlanti útvonalat akár négy óránál rövidebb idő alatt is teljesíthetnek, ami látványos előrelépést jelentene a kereskedelmi légi közlekedésben.
forrás: drive.hu