Szúnyog szaglás

Kiderült, mi alapján választanak áldozatot a szúnyogok

Bőrünk mikrobiomja és kémiai összetétele nagyban befolyásolja, kit találnak vonzónak a különböző szúnyogfajok. Az emberi testszag több mint ezer illékony vegyületből is állhat, a rovarok pedig fajtól függően eltérően reagálnak ezekre. A szúnyogok nem csupán rendkívül bosszantóak, hanem kifejezetten veszélyesek is, hiszen olyan súlyos betegségeket terjeszthetnek, mint a malária, a dengue-láz vagy a nyugat-nílusi láz. A becslések szerint ezek a betegségterjesztő rovarok évente akár egymillió ember haláláért felelősek. Éppen ezért az emberi testszag szerepének alaposabb vizsgálata kiemelt fontosságú lehet annak megértésében, miért vonzódnak a vérszívók jobban bizonyos emberekhez. Az iScience folyóiratban publikált kutatást a Florida International University szakemberei végezték, a kutatócsoport munkáját Matthew DeGennaro neurogenetikus irányította. A kísérlet során 119 önkéntes helyezte a karját egy olfaktométernek nevezett, speciális hosszú csőbe. A cső másik végéből három szúnyogfaj – az Aedes aegypti, az Aedes albopictus és a Culex quinquefasciatus – egyedeit engedték be, hogy összehasonlítsák, melyik faj melyik résztvevőhöz vonzódik leginkább. Érdekes módon az Aedes aegypti kissé jobban vonzódott a férfiakhoz, míg a másik két fajnál nem figyeltek meg hasonló preferenciát. Ráadásul az egyéni vonzerő szúnyogfajonként eltérő volt: aki az egyik faj számára „kívánatos” célpontnak bizonyult, egyáltalán nem biztos, hogy a többi fajból is ugyanezt a reakciót váltotta ki. Ugyanezek a különbségek rajzolódtak ki a kevésbé vonzó alanyok esetében is. Az Aedes aegypti és az Aedes albopictus választásai között csupán gyenge összefüggést sikerült kimutatni, így elmondható, hogy összességében mindhárom faj más-más embereket részesített előnyben. A rovarokat számos emberi tényező vonzhatja, köztük a testszag, amely egy meglehetősen összetett folyamat eredménye. Bőrünk eredetileg szagtalan váladékai kölcsönhatásba lépnek a bőrfelszíni mikrobiommal, és e folyamat során gáznemű, illékony szerves vegyületek (ún. VOC-k) keletkeznek. Az emberi bőrön feltehetően több mint ezerféle ilyen vegyület található, melyek jelentős részének szerepe még tisztázatlan. A helyzetet tovább bonyolítja a mintegy 3600 ismert szúnyogfaj, amelyek evolúciójuk során teljesen eltérő szagpreferenciákat alakíthattak ki. A vizsgálat során a kutatók VOC-mintákat is vettek a résztvevők karjáról. Kiderült, hogy az Aedes aegypti és a Culex quinquefasciatus inkább azokhoz vonzódott, akiknél alacsonyabb volt bizonyos, taszító hatásúnak tartott vegyületek szintje. Ez arra utalhat, hogy bizonyos fajok kifejezetten kerülik az ilyen szaganyagokat. Ezzel szemben az Aedes albopictus elsősorban a számára vonzó szagvegyületeket kereste és részesítette előnyben. A résztvevők bőrének baktériumflórája jelentős egyéni eltéréseket mutatott. A kutatók összesen 246 baktériumtaxont azonosítottak, és legnagyobb meglepetésükre mindössze egyetlen olyan baktériumfajt találtak, amely mind a 119 önkéntes mikrobiomjában jelen volt. A szúnyogok számára különösen vonzónak bizonyuló alanyoknál ugyanakkor azonosítottak három közös baktériumcsoportot, amelyek a kevésbé vonzó résztvevők mikrobiomjából teljesen hiányoztak. Ez a három baktérium – a Corynebacterium kefirresidentii, a Cutibacterium granulosum és a Staphylococcus epidermidis – teheti tehát igazán vonzó célponttá a gazdaszervezetet a vérszívók számára. A jelenlegi felfedezés persze csak a kezdet: még számtalan olyan baktérium és szaganyag létezhet, amely befolyásolja a szúnyogok választását. A kutatási eredmények birtokában a jövőben sokkal hatékonyabb szúnyogriasztó szerek fejleszthetők ki. A szakemberek szerint az sem elképzelhetetlen, hogy idővel célzottan módosíthatjuk majd bőrünk mikrobiomját, így téve magunkat taszítóbbá a bosszantó vérszívók számára.

forrás: origo.hu