Titkosírás

217 év után megfejtették Napóleon titkosírását, a AI-nak mindössze 6 óra kellett hozzá

Több mint két évszázadon át megfejtetlen maradt Napóleon titkosított katonai levele. Napóleon titkosírása azonban a mesterséges intelligencia segítségével hat óra alatt megfejthetővé vált, így kiderült, milyen katonai információkat rejtett az 1809-ben írt üzenet. A levél Napóleon utasítására készült, de nem maga a császár írta. Eugène de Beauharnais, Napóleon nevelt fia és az Itáliai Királyság alkirálya küldte Auguste de Marmont francia tábornoknak, aki csapataival Dalmáciában állomásozott. A parancs különösen érzékeny katonai információkat tartalmazott, ezért az üzenetet titkosítva kellett továbbítani. A levél első sora már korábban is olvasható volt, a következő 24 sor azonban 217 éven át megfejtetlen maradt. A levél első sora így szól: „Bizonyára megkapta, Marmont tábornok úr, e hónap 8-án, 14-én és 20-án kelt leveleimet.” Ezt követően azonban több mint ezer kódolt jel következett, amelyek jelentését a kutatók hosszú időn át nem tudták teljes egészében rekonstruálni. A rejtjelezett üzenetet Carter Church, a SentinelOne mesterségesintelligencia-mérnöke próbálta megfejteni az OpenAI egyik modelljének segítségével. A teljes folyamat körülbelül hat órát vett igénybe, és egyetlen beszkennelt kép alapján indult. Az AI először feldolgozta a dokumentum képpontjait, sorokra bontotta, majd azonosította a kézzel rajzolt jeleket. A rendszernek azt is fel kellett ismernie, hogy a mintegy 175 különbözőnek látszó jel közül melyek valójában ugyanannak a jelnek az eltérő változatai. Csak ezután kezdődhetett a tényleges kódfejtés. A megfejtett üzenetből kiderül, hogy Napóleon részletesen tájékoztatta Marmontot a francia és szövetséges erők európai elhelyezkedéséről. A levél például a bajor, lengyel és francia csapatok helyzetét is ismertette. A Friuli térségében állomásozó hadsereg létszámát 80 ezer főben adta meg, és ehhez hozzáadta a dalmáciai hadtestet, valamint a hátországban szervezett tartalékokat is. Napóleon üzenete egyértelműen azt a benyomást igyekezett kelteni, hogy Ausztria minden oldalról támadás alatt áll majd. Napóleon ezért úgy fogalmazott, hogy Ausztria „saját pusztulása felé siet”. A császár Marmontot külön arra biztatta, hogy ne hagyja magát megfélemlíteni, amikor eljön a menetparancs ideje. A tábornok ugyanis Dalmáciában viszonylag elszigetelt helyzetben volt, és egy osztrák támadás esetén fennállt a veszélye annak, hogy csapatait elvágják a francia hadsereg többi részétől. A megfejtés a levél pontosabb időzítésére is új információkat adott. A csapatok létszámából, az egyes tisztek rangjából és az egységek helyzetéből arra lehet következtetni, hogy a dokumentum 1809 márciusának végén készülhetett, nagyjából két héttel az osztrák offenzíva előtt. Napóleon már március 16-án utasította Eugène-t, hogy tájékoztassa Marmontot a francia és szövetséges csapatok helyzetéről, és külön előírta, hogy az üzenetet titkosítva, egy megbízható tiszt révén juttassák el hozzá. A levél végén Napóleon azt írta, hogy türelmetlenül várja a Marmonttól érkező híreket. Church szerint a titkosírás megfejtése önmagában nem volt különösebben nehéz feladat, egy embernek azonban az AI által hat óra alatt elvégzett munka jóval több időt vett volna igénybe.

forrás: origo.hu