Geoid

Nem tökéletes gömb, hanem folyamatosan változik a Föld alakja

A világűrből készült felvételeken bolygónk tökéletesen gömbölyűnek tűnik, a valóságban azonban egy dinamikusan alakuló, szabálytalan geoidról van szó. Amikor a Földre, mint égitestre gondolunk, legtöbbször egy sima felületű, kék gömb képe ugrik be, ám a fizikai valóság ennél jóval összetettebb. A saját tengelye körül szüntelenül forgó bolygó az egyenlítői vidéken a keletkező centrifugális erő hatására érezhetően kiszélesedik, emiatt alakja sokkal közelebb áll egy ellipszoidhoz. Ezt a geometriailag leírható alapformát azonban a felszíni domborzat óriási egyenetlenségei tovább torzítják. A tengerszinthez képest csaknem kilencezer méter magasra nyúló hegycsúcsok és a tizenegy kilométeres mélységet is meghaladó tengeri árkok mellett maga az óceánok felszíne sem egyenletes. A gravitációs mező kismértékű ingadozásai miatt még a nyílt víztükrön is tartósan fennmaradó, száz méternél is nagyobb szintkülönbséget mutató domborulatok és mélyedések alakulnak ki. Bolygónk alakja ráadásul egyáltalán nem állandó, hanem szüntelenül változik. A tengerek és a szilárd kéreg napi árapálymozgásai időszakos lüktetést adnak a felszínnek, míg a tektonikus lemezek vándorlása vagy a jégtakarók elolvadása utáni kéreg-visszaemelkedés lassú, évezredes folyamatként formálja a Földet. Ezzel szemben a földrengések, a vulkánkitörések vagy a meteoritbecsapódások hirtelen és drámai módon képesek átírni a terepviszonyokat. Ezen a folyamatosan átalakuló égitesten való tájékozódáshoz és a pontos mérésekhez elengedhetetlen a geodézia tudománya, aminek szakemberei – többek között az amerikai földtani intézet kutatói – folyamatosan figyelik a Föld fizikai kereteit, méreteit, sőt még a gravitációs mezőjét is, hogy pontosan meg tudják határozni a felszíni pontok helyzetét.

forrás: raketa.hu