Kuratóriumi látogatás az agrárkaron

Folytatódott a kuratóriumi látogatássorozat a Debreceni Egyetem karain, ezúttal a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar adott otthont a fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány delegációjának. A találkozó középpontjában az agrárképzés jövője, az innováció és a mesterséges intelligencia szerepe állt.

A kuratórium elnöke, Kossa György előadásában hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia egyre erőteljesebben formálja az agráriumot és az ahhoz kapcsolódó tudományos munkát is. Mint mondta, az egyetem stratégiájában kiemelt helyet kap a technológia intézményi szintű szabályozása, hiszen ez alapvetően határozza meg az oktatás és a kutatás jövőjét. Az elmúlt hat év eredményeit áttekintve kiemelte: a következő, 2032-ig tartó fejlesztési ciklusban a Debreceni Egyetem sikere a teljesítményen, a minőségen, a felelősségen és a tudatos jövőépítésen alapul majd. Ezek együtt biztosítják, hogy az intézmény tovább erősítse hazai és nemzetközi pozícióját.

A kuratórium céljai között továbbra is hangsúlyosan szerepel az alkalmazott kutatások és az innováció fejlesztése, támogatása, a szervezeti működés átláthatóságának erősítése, valamint egy hatékonyabban működő menedzsment és működési struktúra kialakítása. Kossa György rámutatott arra is, hogy a modellváltás nem csupán szervezeti, hanem szemléletbeli átalakulást is hozott a felsőoktatásban. A verseny erősödött, az egyetemeknek egyre tudatosabban kell reagálniuk a hallgatói és piaci igényekre.

Kiemelte: ebben a környezetben különösen fontos a kutatásfejlesztési teljesítmény növelése, a vállalati együttműködések bővítése és a saját bevételek növelése. Stratégiai cél az oktatás és kutatás minőségének további javítása, a munkaerőpiac és az agrárium igényeire épülő képzések fejlesztése, valamint a nemzetközi kapcsolatok és a szabadalmi aktivitás növelése.

A fenntartható működés kérdését Bács Zoltán kancellár is hangsúlyozta. Véleménye szerint az egyetem és az agrárkar hosszú távú fejlődésének kulcsa a saját bevételek növelése. Kiemelte a víztudomány jelentőségét mint stratégiai területet, amelyben a karnak az eddigieknél nagyobb, meghatározó szerepet kell vállalnia.

Rámutatott arra is, hogy az elmúlt években jelentősen átalakult a hallgatói összetétel és nőtt az oktatói, kutatói létszám. Ebben a helyzetben elengedhetetlen új, piacképes képzések indítása, különösen olyanoké, amelyek az agrárium és a mesterséges intelligencia metszéspontjában helyezkednek el. Hangsúlyozta, hogy az egyetemen rendelkezésre áll a szükséges tudás és háttér, ugyanakkor határozott intézményi fellépésre van szükség ennek hatékony hasznosításához.

A kar helyzetéről és eredményeiről Stündl László dékán adott átfogó képet. Mint mondta: a kar tanszékei, intézetei, szakjai, kutatócsoportjai és doktori iskolái olyan szimbiózist alkotnak, melynek alapja az elmúlt öt évben folyamatosan erősödő humánerőforrás.

-Multidiszciplináris jellegének köszönhetően az egyetem egyik fontos stratégiai területe az agárkar, ahol az oktatás mellett szolgáltatást, szaktanácsadást, termék-előállítást, kutatásfejlesztést is végzünk. Az a cél, hogy ezt a széles körű portfóliót hosszú távon is sikeresen fenntartsuk. Korszerű, gyakorlati és kutatási tereink vannak, ezek stabil működésének megőrzése az egyik célkitűzésünk. Ebben nagy segítséget jelent többek között az is, hogy száznál több együttműködő szakmai szervezettel, vállalkozással és társkarokkal vagyunk aktív kapcsolatban. Kiemelt feladatunk az oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztése, a saját bevételek növelése, a beiskolázás és a zöld egyetemi koncepció erősítése – fogalmazott a kari vezető.

Sipos Péter oktatási dékánhelyettes bemutatta a kar oktatási tevékenységét és eredményeit. Kiemelte, hogy az elmúlt négy évben csaknem kétszáz fővel emelkedett a kar képzéseire felvételt nyert hallgatók létszáma. Két új szakkal kapcsolatban zajlanak az előkészületek, a tervek szerint a következő tanévtől lehet elérhető az állategészségügyi mérnöki alapszak, illetve a tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzés. Megjegyezte továbbá, hogy a magyar felvételi rendszerben is meghirdettek angol nyelvű képzéseket, megadva ezzel az esélyt a magyar hallgatóknak arra, hogy hozzáférjenek az idegen nyelvi szakokhoz. Az angol nyelvű képzésekben csaknem 140 külföldi hallgató tanul a MÉK-en, többségük Afrikából és Ázsiából érkezik.

Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes összefoglalta a MÉK tudományos eredményeit, kutatási infrastruktúrájának hatékonyságát. Hangsúlyozta, hogy a hagyomány és az innováció talaján a minőség irányába halad a kar, jelentősen növelve a tudományos tevékenységek, publikációk számát. Hozzátette, hogy a Q1-es folyóiratok tekintetében minden évben meghaladta a MÉK az egyetemi átlagértéket és a szabadalmi hasznosításban is kiváló eredménnyel büszkélkedhet. A dékánhelyettes megjegyezte: infrastruktúra-rendszerek nemzetköziesítése, fejlesztése zajlik a karon, közép- és kelet-európai együttműködéseket dolgozott ki a MÉK a biomassza-alapú gazdaság területén és évről évre növekszik a kar mintegy hetven intézményi partnerből álló nemzetközi hálózata.

Sajtóközpont - BZ