Alternatív vitarendezés – a békéltető testületekről a jogi karon

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos vitás ügyekben a békéltető testületek ingyenes eljárása általában lényegesen gyorsabban hoz eredményt, mint a bíróság. Egyebek mellett ez derült ki azon az előadáson, amit Hajnal Zsolt, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európa Jogi és Nemzetközi Jogi Tanszék docense, a Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület elnöke tartott a jogi karon a békéltető testületek szerepének változásáról.

Békéltető testülethez áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságával, a szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos, a fogyasztó és a vállalkozás közötti viták esetén lehet fordulni, miután a fogyasztó megpróbálta közvetlenül rendezni a problémát a céggel, de nem járt sikerrel. Az ingyenesen igénybe vehető békéltető testületi eljárás célja a felek közötti jogvita békés egyességgel történő rendezése. Ennek érdekében a bepanaszolt köteles együttműködni.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület 1999 óta működik a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett. A testület évente átlagosan 1000-1200 üggyel foglalkozik, az átlagos ügyintézési idő két és fél hónap.

Hajnal Zsolt, a Debreceni Egyetem (DE) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) Európa-jogi és Nemzetközi Jogi Tanszék docense, a Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület elnöke elmondta: a fogyasztói jogvitákban ez az alternatív vitarendezési forma Európában nem egyformán fejlődött az elmúlt évtizedekben. A nemzeti és kulturális sajátosságok miatt a Nyugat-Európában sikeres modellek mindegyike nem feltétlenül alkalmazható Kelet-Közép-Európában.

- Amikor Nyugat-Európában a fogyasztói társadalom elkezdett kialakulni, azzal egyidejűleg, az 1950-es, 1960-as években jelent meg az igény arra, hogy a jellemzően kis ügyértékű jogvitákat ne vigyék általában hosszas eljárások után döntő bíróságokra, hanem jöjjenek létre gyorsan döntő szervezetek, alternatív vitarendezési eljárások. Hazánkban az első ilyenek az 1990-es rendszerváltás után alakultak – ismertette Hajnal Zsolt.

A DE ÁJK docense arról is beszélt, hogy Magyarországon manapság leggyakrabban lábbelikkel, ruházattal, híradástechnikai termékekkel, utazással, közüzemi szolgáltatásokkal, parkolással, autópálya-használattal és közösségi közlekedéssel összefüggő problémákkal fordulnak a testülethez. A legnehezebb dolguk az európai uniós szabályokat be nem tartó, harmadik országokban, jellemzően Ázsiában bejegyzett webshopok áruinak minőségével, szállítási problémáival van. Ezzel együtt az ügyek nagy részében sikeres a békéltetés.

Hajnal Zsolt előadásában arról is beszámolt, hogy a békéltető testületek tevékenysége a Debreceni Egyetem jogi karán a tananyag szerves része, kötelezően választható tárgy keretében oktatják, ezekből az ismeretekből is vizsgázni kell.

Az eseményt egy sorozat részeként a DE Preator Szakkollégium szervezte. Első diákjuk, Juhász Zoltán kifejtette: az ilyen előadások a tanóráknál kötetlenebb formában zajlanak, igyekeznek túllépni a tisztán elméleti jogi megközelítéseken, például kérdések megválaszolására is nyílik lehetőség.

- Célunk, hogy a hallgatók számára közvetlenül hasznosítható, a mindennapi életben és a jogalkalmazásban egyaránt releváns ismereteket nyújtsunk. A békéltető testületek gyakorlata kiváló erre. A jövőben is hasonlóan gyakorlatorientált témákkal várjuk az érdeklődőket – zárta gondolatait Juhász Zoltán.

A sorozat november 3-án folytatódik, amikor Csató Marianna, a Praetor Szakkollégium kommunikációért és médiáért felelős elnökségi tagja a biztosítók működéséről és feladatköreiről tart majd előadást.


Sajtóközpont – OCs