Kelet-Magyarországi Állattenyésztési Együttműködés a Debreceni Egyetemen

A digitalizáció, az automatizáció és az egyetemi kutatások becsatornázása segítheti a hazai állattenyésztést a munkaerőhiány, a már állandósuló járványok és a klímaváltozás okozta víz- és takarmányhiány kezelésében. A DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar által életre hívott Kelet-Magyarországi Állattenyésztési Együttműködés keretében a régió meghatározó piaci szereplőivel közösen dolgoznak együtt az ágazat versenyképességének és fenntarthatóságának megőrzéséért.

- A célunk az innováció, a kutatás-fejlesztés, a tudásátadás felgyorsítása a régiónkban, a Tisza és vízgyűjtőjén. Szeretnénk azonban továbbmenni, hiszen a klíma, az agráriumot érintő kártevők, betegségek nem ismernek határokat- jelentette ki Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja a Kelet-Magyarországi Állattenyésztési Együttműködés pénteki nyitórendezvényén.

A kari vezető kifejtette: a MÉK az elmúlt félév során összeállított egy stratégiai portfóliót, amelyben együttgondolkodnak a termelők, a feldolgozók, a finanszírozók, az érdekszövetség és a tudomány képviselői, egyebek mellett a szárazgazdálkodás, az állattenyésztés, a növénytermesztés, a környezetgazdálkodás, valamint a biodiverzitás és az élelmiszertermelés területén. Ebben a hálózati struktúrában, a Kelet-Magyarországi Állattenyésztési Együttműködés létrejöttével a technológia, a takarmányozás és az állategészségügy lehetőségeit, megoldásait fogjuk össze – tette hozzá a dékán. 

A szakmai rendezvényen a takarmányozás, a sertés-, a szarvasmarha-, a baromfi-, a víziszárnyastenyésztők és a haltermelők piaci helyzetéről és kihívásairól volt szó, az agrárvállalkozások szakemberei konkrét együttműködési területeket is megfogalmaztak.

Fülöp Péter, az UBM Feed Zrt. kereskedelmi igazgatója előadásában arról beszélt, hogy a világ takarmánytermelése a jelenlegi évi 1,2–1,25 milliárd tonnáról 2050-re várhatóan eléri a 1,5 milliárd tonnát. Bár a növekedés motorja a Távol-Kelet, a szellemi hozzáadott érték és a technológiai fejlesztés központja továbbra is Európa, azon belül is Közép-Európa marad.

- Az Európai Unió 150 millió tonnás kibocsátásából Magyarország 4 millió tonnával részesedik. A magyarországi takarmányvolumen közel ötven százalékát a baromfitakarmányok adják, mivel ez – az akvakultúra mellett – a legolcsóbban előállítható állati fehérjeforrás. Kelet-Magyarország pedig mivel hagyományosan meghatározó állattenyésztő terület, ezért jelentősen ki van téve az ágazati folyamatoknak – emelte ki az UBM Feed Zrt. kereskedelmi igazgatója. 

Fülöp Péter szerint a takarmánytermelőket nagyban segítené az alapkutatások eredményeinek becsatornázása, az alternatív és új alapanyagok egyetemi, kutatólaboratóriumi tesztelése, a klíma-, illetve aszálykezelés során szerzett takarmányozási tapasztalatok megosztása, valamint a nagy adattömegű elemzésekre épülő precíziós takarmányozás fejlesztése. 

A Master Good négyezer munkavállalót foglalkoztat, 39 nevelőtelepet üzemeltet és 2029-ig további 20 csúcstechnológiás telepet hoz létre. Farkas Csaba, a vállalat fenntarthatósági és innovációs igazgatója elmondta: a baromfi ágazatban egyre nagyobb kihívást jelent a nehéz fizikai és monoton munkákra a humán munkaerő biztosítása. Emiatt az ágazat jövője a robottechnológia és az automatizáció kiterjesztésében, valamint a precíziós technikák, mint a kamerás súlybecslés, az akusztikus diagnosztikai rendszerek használatában rejlik. Véleménye szerint az istállókat érintő fejlesztések, mint automata istállómosó és trágyázó robotrendszerek, elektromos hűtés és -fűtés, valamint az egyéni, vállalatra szabott digitalizációs szoftverek fejlesztése lehet az egyetemi együttműködések terepe.

A Kelet-Magyarországi Állattenyésztési Együttműködés rendezvényén elhangzott: a sertéságazatban a kritikus mértékű szakember- és munkaerőhiányra ugyancsak a digitalizáció és az automatizáció jelentheti a megoldást. 

- A termelést jelentősen megnehezíti a klímaváltozás okozta extrém hőségnapok számának növekedése, az uniós szállítási korlátozások, valamint a vízbázisok végessége miatti hűtési kihívások. Az afrikai sertéspestis (ASP) is állandó veszélyt jelent, amelyre a szigorú háromzónás járványvédelem és a gépjármű-fertőtlenítés mellett az elhullott állatok helyben történő elégetése jelentené a legbiztonságosabb megoldást. A jelenlegi piaci helyzetben és a kedvezőtlen árak mellett kiemelten fontossá vált a társadalom edukációja a Magyarországon, hazai munkaerő által előállított és feldolgozott termékek vásárlása érdekében – fejtette ki Smied Csaba, a Nagisz csoport és Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezet képviseletében.

A Tedej Zrt. az elmúlt évek létszámracionalizálása révén ezerhatszáz tehénnel évi tizennyolc millió literes tejkibocsátást ért el, ezzel pedig belépett a tizenegyezer kilogrammos elit tejtermelők klubjába. A vállalat az alacsony tejárak és a piaci helyzet miatt nyolcvan alacsonyabb potenciálú tehenet selejtezett ki. 

- A jövőbeli versenyelőnyt a fülporcból vett DNS-mintákra alapozott szelekció biztosítja, emellett a tőgyegészségre, a szaporodásbiológiára és a prémium piacot célzó A2-es genotípusra fókuszálunk. A klímaválság hatásait a vállalatunk a mintegy kétezer hektáros öntözési kapacitással, szenzoros tömegtakarmány-betakarítással, másodvetésekkel és szárazságtűrő takarmánynövény fajtákkal kívánja ellensúlyozni – hangsúlyozta Tamási Sándor, a Tedej Zrt. szarvasmarha ágazatának vezetője. 

A víziszárnyas-ágazat kapcsán a termelési volumen drasztikus visszaeséséről, a digitalizáció hiányáról, valamint a vakcinázási elmaradásokról is beszélt Ujvári Sándor, a Tranzit-Ker Zrt. cégvezetője.

-  A kacsaszektor kibocsátása a 2002-es 170 ezer tonnás csúcs óta több mint a felére esett vissza, a teljes ágazat az elmúlt 10 évben mintegy 30 százalékot zsugorodott. A libaágazatban pedig a tömés és a tépés, tollfosztás tiltása vagy visszaszorulása óriási bevételkiesést és technológiai költségnövekedést okozott. A különböző betegségek, járványhelyzet tovább nehezíti a tenyésztők helyzetét. A madárinfluenza 2016 óta tartó állandó jelenléte mellett megjelent a baromfipestis is, amelyet a víziszárnyasok tünetmentes hordozóként terjesztenek. Súlyos probléma továbbá, hogy az Európában megjelent új szerotípusok ellen a hazánkban korábban használt vakcinák hatástalanok. A libák parvo-vírusának egy módosult törzse már a kacsákban is komoly károkat okoz, és erre jelenleg nincs Európában engedélyezett oltóanyag. Emellett a háztáji gazdaságok monitorozása is teljesen megoldatlan, ami lehetetlenné teszi a hatékony járványkezelést – sorolta Ujvári Sándor.

Az elmúlt év rendkívül száraz időjárása talán a legjobban a halgazdálkodást érintette. A csökkenő magyarországi vízbázis, valamint a hazai gazdaság és ipar drasztikusan megemelkedett vízigénye miatt kritikus vízhiány mellett kellett menedzselni, működtetni az ágazatot. 

- A halastavi ágazat nem pusztán egy klasszikus élelmiszertermelő szektor, hanem egy komplex környezet- és klímavédelmi szolgáltató is. Egy olyan országban, ahol a talajokból méteres mélységben hiányzik a víz, a 350 millió köbméteres halastavi tározókapacitás nemzeti kincs, amely egyszerre ad egészséges halhúst és javítja a regionális mikroklímát – jelentette ki Puskás Nándor, a Biharugrai Halgazdaság Kft. ügyvezetője.

A rendezvényen az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium Állattenyésztési Ágazati Főosztály vezetője, Szepesi Áron a vállalatok, szakmai szervezetek és az egyetem együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. Az eseményen bemutatták a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdáság szolgáltató tevékenységét, kutató és laboratóriumi hátterét.

Czeglédi Levente, az Állattenyésztési Tanszék vezetője, az Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet irányítója szerint a Kelet-Magyarországi Állattenyésztési Együttműködés komplex helyzetértékelést adott. A vállalkozások azonban megfogalmazták elvárásaikat és a szakmai kihívásaikat. Mint mondta: ezen a területen lép be az egyetem. Hiszen ahogy a vállalati partnerek megfogalmazták, az innovációs tevékenység, az új technológiák adaptálása igen összetett folyamat, ami nem egy esetben az optimalizálás ráfordítás és időigényessége miatt nem ér célba. Egyebek mellett a továbbfejlesztéssel, teszteléssel, edukációval segítheti az agrárium szereplőit az egyetem.

Sajtóközpont - ÉE