Debreceni várostörténeti séták gyerekeknek 2026-ban is

A tavaszi szünet után a tanév végéig idén is várják a harmadik és negyedik osztályos debreceni általános iskolás gyermekeket a múlt évben számukra indult várostörténeti séták. A részletekről sajtótájékoztatón számoltak be Puskás István alpolgármester, Türk László, a Debreceni Tankerületi Központ igazgatója, valamint a programban résztvevő intézmények sétavezetői 2026. április 9-én a Déri Múzeum előtt.

Puskás István alpolgármester emlékeztetett: egy  évvel ezelőtt indította útjára a város önkormányzata – a polgármesteri hivatal kulturális osztályának közreműködésével – a Debreceni Tankerületi Központtal és kulturális intézményekkel közösen azt a fontos programot, amelynek a célja, hogy várostörténeti séták keretében erősítse a debreceni gyerekek helyi identitását, találkozzanak a város közismert, kevéssé közismert és rejtett értékeivel, a város történetével, s ne csak információkat kapjanak, hanem ezáltal is épüljön bennük a lakóhelyükhöz való érzelmi kötődés. Az alpolgármester szerint mindez csak akkor valósulhat meg, ha ebben olyan elhivatott szakemberek vesznek részt, mint a sétákat szervező intézmények munkatársai. Puskás István kiemelte, hogy a múlt évi tavaszi és őszi sétasorozatok után az idén tavaszi immár a harmadik sorozat lesz. Az alpolgármester azt is hangsúlyozta, hogy a séták során szerzett ismereteket a gyerekek továbbadják, így azok nem csupán a résztvevőkhöz, hanem iskolatársaikhoz, barátaikhoz, szüleikhez, nagyszüleikhez is eljutnak, úgyhogy egy-egy sétaprogram kapcsán több ezer debrecenit érinthet meg az üzenet, s olyan közösség épülhet ennek nyomán, melynek a városhoz való kötődése érdemben erősödhet. Puskás István máris megköszönte minden idei közreműködő segítségét, munkáját, s máris előlegezte azt, hogy a város a következő években is kínálni fogja a várostörténeti séták lehetőségét a gyerekeknek, az iskoláknak.

Amint azt Türk László, a Debreceni Tankerületi Központ igazgatója elmondta, a XXI. században divatos kifejezés az élménypedagógia. Debrecenben azonban a város, a kulturális intézmények és a Debreceni Tankerületi Központ pedagógusai összefogásának köszönhetően a várostörténeti séták keretében ez a szó valódi tartalommal telik meg. Ezeken a sétákon a gyerekek nem az iskolapadban, nem könyvből, nem leckét felmondva, hanem a valóságban megélt élmények segítségével sajátíthatják el a város történetével kapcsolatos ismereteket. A számok azt mutatják, hogy a fiataloknak szóló várostörténeti séták indulása idején – egy esztendővel ezelőtt – összesen 37 sétaidőpontot hirdetettek meg a szervezők, melyekre 11 iskolából több mint 1000 gyerek jelentkezett. Ősszel 43 alkalomra 14 iskolából közel 1100 érdeklődő diák érkezett. Napjainkban, 2026 tavaszán 40 sétaidőpontra 16 általános iskolából összesen ismét 1000 gyereknél több várható. Így elmondható, hogy az eddigi két, s a hamarosan induló harmadik programsorozat résztvevőinek száma átlagosan és stabilan 1000 és 1100 között van, ami összességében már több mint 3000 harmadikos és negyedikes gyereket jelent. Türk László meggyőződése, hogy az élménypedagógiai módszerek alkalmazása révén nyernek a gyerekek, hiszen séta közben szinte észrevétlenül tanulnak a város történetéről, nyernek a pedagógusok is, hiszen újabb és újabb csoportokat kísérve minden egyes sétán újabb és újabb információkat hallhatnak, illetve a gyakorlatban ismerhetik meg az élménypedagógiai módszereket. És természetesen nyernek a szülők is, hiszen amikor gyermekeik hazamennek egy ilyen sétáról, akkor mesélnek, megosztják új ismereteiket szüleikkel is. S ennek a folyamatnak természetesen nyertese a résztvevő iskolák fenntartója, a Debreceni Tankerületi Központ is, amely mintegy ajándékot, „jutalom-tanórákat” kap ennek az élménypedagógiai programnak a formájában a várostól és a sétákat szervező intézményektől.  Az idén tavaszra meghirdetett programok lehetséges időpontjait nagyon hamar lefoglalták az iskolák, sőt, jelezték, hogy számosságukat és tematikájukat tekintve is még több ilyen programra lenne igényük. Pedig a mostani kínálat is gazdag: A debreceni könyvnyomtatás és a Méliusz Juhász Péter Könyvtár története, Gyermekparadicsomok a régi Nagyerdőben, Az Újkert régen és ma, Kaland a Tócóvölgyben – Fedezd fel Józsa titkait!, Időutazás a Csapókertbe!, Ufó a város felett – séta a dobozikerti víztoronyhoz, Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – mesés helytörténeti séta, „Időbe zárt örökség” – Józsa kincsei, Tócóskerti séta – „A múlt, amely kihat a jelenünkre”, Tótól a múzeumokig, évszázadok története a Déli téren és környékén, A macikút, Lúdas Matyitól a Füvészkönyvig – vidámparki séta és növényismereti foglalkozás, Olimpiatörténeti séta a belvárosban a magyar sport napjához kapcsolódva – sorolta Türk László. A gyerekek egy-egy sétán vesznek részt, de tőlük is jönnek olyan jelzések, hogy szívesen elmennének még több sétára. Ha erre a jövőben mód lenne, szívesen vennék ezt. A Debreceni Tankerületi Központ a korábbi és jelenlegi lehetőségeket is hálásan köszöni a városnak és a közreműködő intézmények munkatársainak.

A sajtótájékoztatón jelen voltak a várostörténeti sétákon közreműködő  intézmények munkatársai is. Amint azt Csőke Kitti, a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ művészetpedagógusa elmondta, ők az óvodáskorúaktól egészen az ötödik osztályos gyermekekig kínálnak rendszeresen mesefoglalkozásokat. Várostörténeti sétáikon harmadik osztályosok vesznek részt, így ebbe a tematikába is bekerült a mesei elem. A Csőke Kitti saját gyermekkori élményeiből is inspirálódó, A macikút című séta az ismert debreceni Medgyessy-szobortól indul, illetve maga a maci „indul el” a gyerekekkel együtt felfedezni, hogy a belvárosban milyen más állatmotívumok találhatók. A hét helyszínes séta során a gyerekek különböző mozgásos vagy az irodalommal kapcsolatos feladatokat is kapnak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek felszabadultan élvezik ezt a programot, szívesen vesznek részt a feladatok megoldásában.   

Váradi Katalin, a Déri Múzeum történeti tárának munkatársa múzeumpedagógiával foglalkozó kollégáival együtt dolgozta ki az ő várostörténeti sétájukat. Magában a múzeumban már évek óta zajlanak hasonló séták, s a várostörténeti séták számára ezeket próbálták még élményszerűbbé, interaktívabbá tenni a gyerekek számára, például kiállítási tárgyak másolatainak felhasználásával, a régészek munkáját idéző „kincskereséssel”,  művészettörténeti, botanikai ismeretekkel. A múzeum munkatársainak tapasztalatai szerint is szeretik a gyerekek ezeket a sétákat, s kedvet kapnak a múzeumlátogatáshoz is. Meglévő tudásukat összekapcsolják az új ismeretekkel, bátran mernek kérdezni, s ebből komoly beszélgetések alakulnak ki.

Vass Attila Tamás, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár helytörténeti kutatója arról ejtett szót, hogy a programban résztvevő gyerekek a könyvtár hálózatához tartozó fiókok révén gyakorlatilag az egész város valamelyik szegletének történetével megismerkedhetnek. A séták mindig egy adott városrész nevezetességei, történelmi eseményei köré épülnek. Így például megismerhették a gyerekek, hogyan épült a Dobozi lakótelepi víztorony, milyen volt az Újkert abban az időben, amikor ott még családi házak és présházak álltak, milyen volt a Nagyerdő akkor, amikor még megvolt a régi strand, a régi stadion vagy a csónakázótó, s megismerhetik az állatkert történetét is. Az eddigi séták során nagyon kellemes tapasztalatként mutatkozott meg az, hogy a gyerekek nem csak nyitottak, hanem tájékozottak is – annak ellenére, hogy olyan eseményekről esik szó, melyeket még a szüleik sem élhettek meg, legfeljebb a nagyszüleik. Az pedig plusz örömet jelentett a könyvtár munkatársainak, hogy a szülők és nagyszülők – tapasztalván, milyen nagyszerű programok részesei lehetnek a gyerekek –, maguk is szóvá tették, hogy ők is szeretnének hasonló programokat. S lett is felnőtteknek szóló városnéző alkalom, s újabb kezdeményezésről is hallani lehet. Érdemes lenne tehát a program továbbfejlesztéséről akár városi szinten is elgondolkodni.

Váradi Zoltán, a Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft. ügyvezetője felidézte, hogy ő még a Természettárhoz kapcsolódó időszakában csatlakozott a várostörténeti séták kezdeményezéséhez. Ezek a séták Diószegi Sámuel személyével és a botanikus kerttel, a Nagyerdei parkban a Madárlakópark-sétánnyal, valamint Debrecen védett fáival foglalkoztak.  Idén a Nagyerdei Kultúrpark a várostörténeti séták keretében kinyitja a gyerekeknek a vidámparkot – igaz, másképpen mint máskor. A sétákon a gyerekek a vidámpark történetével fognak megismerkedni – benne olyan, valóságos történelmi emlékeknek számító játékokkal is, mint a dodzsem és a lovasforgó –, azzal, hogy milyen volt régen a vidámpark, hogyan szórakoztak ott az emberek. Nem feledkeznek meg arról sem, hogy 260 éve született Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi szerzője – hiszen a vidámpark is Lúdas Matyiról kapta a nevét. Fazekas Mihály kapcsán pedig szó esik Diószegi Sámuelről – hiszen ők ketten magyar füvészkönyvet írtak –, s botanikai foglalkozás is kiegészíti a sétát.