Megnyitotta kapuit a Farmer Expo

Megkezdődött a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari rendezvénye, a 34. Farmer Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás. A szombat estig tartó programon csaknem 200, az agráriumhoz kötődő kiállító mutatkozik be, egyebek mellett mezőgazdasági gépek, berendezések, fajtabemutatók, élelmiszerek, tudományos konferenciák és lovasverseny is várja az érdeklődőket.

A megnyitón a Debreceni Egyetem (DE) rektora, Szilvássy Zoltán elmondta: az intézmény az agrárdiszciplinák tekintetében komoly eredményeket tud felmutatni, magas színvonalú mezőgazdaság-tudományi karral és agrárkutató központtal is rendelkezik. Kifejtette: Debrecen környékén található a hazai sertésállomány csaknem fele, a szarvasmarha állomány több mint 60, a birkaállomány 80 százaléka.  Az egyetem Mezőgazdasági Kabinetje már nemzetközi szintű projekteket is visz kelet és nyugat felé egyaránt. Magyarországon egyedülálló módon a DE-nek agrárterületen hasonló profilú amerikai egyetemekkel közös diploma kiadását célzó programja is van. 

- Ennek az országnak a mezőgazdasági motorja oktatási, tudományos, innovációs és iparűzési szempontból ez a régió, és ennek a közepén a tudásbázis, az intellektuális központ a Debreceni Egyetem – jelentette ki Szilvássy Zoltán. 

A DE rektora kiemelte: az intézmény mikrobiológusai komoly kutatásokat folytatnak bakteriofágokkal, amelyek a remények szerint egyszer majd kiválthatják az antibiotikumokat, így nemcsak a humán, hanem az állatgyógyászatban is új korszakot nyithatnak. 

- A Debreceni Egyetem a mezőgazdaság olyan aktuális problémáin is tud segíteni, mint például az aszály. Támogatjuk például a Tisza-tó pusztulásának megakadályozását is, létrehoztunk egy Tisza-tó munkacsoportot, amelyben komplex módon, egyebek mellett biológiai, vízgazdálkodási, mezőgazdasági és turisztikai szempontból vizsgáljuk a problémákat, és igyekszünk megoldási lehetőségeket kidolgozni. A Farmer Expón arra is lehetőség nyílik, hogy ezeket a kérdéseket a szakemberek személyesen tudják megbeszélni – ismertette Szilvássy Zoltán, a DE rektora. 

Nagy István agrárminiszter beszámolt róla, hogy szerdán fogadta Tarasz Kacska Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesét, akivel abban állapodott meg, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek előtt Magyarország továbbra is zárva tartja a határait. 

- Nem engedünk be 22 féle ukrán agrárterméket, mert úgy érezzük, hogy ezzel felborulna a magyar piac, romlana a magyar gazdák piacra jutási lehetősége. Addig tartjuk zárva határainkat, míg nem kapunk kellő garanciákat arra, hogy a normális kereskedelmi rend visszaállása nem veszélyezteti a magyar gazdatársadalom érdekeit – jelentette ki Nagy István. 

Az agrárminiszter elítélte az Európai Unió (EU) azon tervét, mely szerint a következő költségvetési ciklusban a most Magyarországnak járó mezőgazdasági támogatások nagy részét Ukrajnának adnák. Szintén rossznak értékelte azt az elképzelést, hogy az EU és a dél-amerikai országok között olyan szabadkereskedelmi egyezmény jöjjön létre, melynek nyomán nagy mennyiségben jelenhetnének meg Európában ellenőrizetlen termelési körülmények közül származó dél-amerikai élelmiszerek. 

Nagy István szerint a magyar mezőgazdaságot idén különösen sok kihívás érte, ezek között említette például a gyümölcsösökben pusztító kora tavaszi fagyokat, az ötven év után újra megjelent száj- körömfájás-, valamint a madárinfluenza járványokat,  a kék nyelv betegséget, a lóherpeszt, a szőlősárgaságot és Európa történetének legforróbb, legszárazabb nyarát. Az agrártárca vezetője hangsúlyozta, hogy minden, ezekben érintett mezőgazdasági termelőnek igyekeznek kártérítést fizetni, illetve támogatják a fajtaváltást. Az öntözővizet ingyenesen biztosítják, a csatornák tisztítására, korszerűsítésére is sokat költenek. 

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei elnöke arra emlékeztetett, hogy a miniszter által felsorolt gondok megoldásában kulcsszerepet játszhat a Debreceni Egyetem. Úgy vélte, hogy a hazai gazdáknak hatalmas változásokon kell keresztül menni fejben, szakmailag, mert a klímaváltozás miatt, ahogy eddig gazdálkodtak az nagy valószínűséggel nem folytatható. 

- Amennyiben a kormányzati szakmapolitika, az egyetemi tudományok, a gazdatársadalom és a mezőgazdasági érdekképviseletek nem zárnak össze, kicsi az esély arra, hogy versenyképes gazdaságok működjenek hazánkban – figyelmeztetett Szólláth Tibor.

Az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke, Jakab István szerint a fő feladat manapság a korszerű mezőgazdaságra vonatkozó információk átadása a gazdáknak, mert enélkül nem lehet versenyképesen termelni. Jakab István úgy vélte, hogy ebben nagy szerep hárul a Debreceni Egyetemre. Elárulta, hogy a háttérben komoly viták zajlanak a hazai agrárium jövőjéről, most dől el egyebek mellett az Alföld sorsa is. 

Papp László, Debrecen polgármestere azt hangsúlyozta, hogy lezárult a Civaqua- program első üteme, melynek köszönhetően a Keleti-főcsatornán keresztül a Tisza vize megérkezett a cívisvárosba. Bejelentette, hogy az állami költségvetésben rendelkezésre áll a program folytatásához szükséges pénz, jelenleg a tervezés zajlik. A városvezető szerint ennek köszönhetően Debrecen körül egy olyan vízgyűrű jön létre, amely a mezőgazdasági területek talajvízszintjének emeléséhez is hozzájárul. 

Vaszkó László a kiállítás igazgatója úgy vélte, hogy a Farmer Expo remek találkozási lehetőséget biztosít a mezőgazdasággal foglalkozóknak a találkozásra, a szakmai kérdések megvitatására. Hangsúlyozta, hogy a Debreceni Egyetem nemcsak a helyet adja a rendezvényhez, hanem a szellemi muníciót is biztosítja, szinte valamennyi programban érdekelt az intézmény.