Innovatív HR: Merre tovább az AI korszakában?

Hogyan támogathatók a munkavállalók egy cég átalakulása során? Milyen eredménnyel alkalmazza a mesterséges intelligenciát a hazai vállalkozói szféra? Milyen irány felé halad a tanácsadói, a coaching és a mentoring szakma – egyebek mellett ezekről a kérdésekről volt szó az idei Innovatív HR – Kihívások a XXI. században konferencián a Debreceni Egyetemen.

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézete, valamint a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és regionális szervezete, a Debreceni HR Klub idén immár nyolcadik alkalommal szervezte meg szakmai fórumát. 

- Szeretnénk megmutatni, hogy napjaink változó munkaerőpiaci helyzetében, dinamikusan változó makrokörnyezetben melyek azok a főbb kihívások, amikkel a humánerőforrás-gazdálkodás szegmens szembesül. Minden évben ezekhez a trendekhez igazodva szervezzük meg ezt a tudományos és szakmai fórumot, amelynek célja, hogy közelebb hozza az egyetemi, akadémiai szférát, a hallgatókat és a munkaerőpiaci szereplőket. Karunk számára fontos, hogy jó kapcsolatot ápoljon a cégekkel, akik itt is megjelennek akár résztvevőként, akár előadóként, és lehetőséget adnak arra, hogy egy kicsit bepillantsunk a kulisszáik mögé. A tudásátadás, tapasztalatcsere és kapcsolatfelvétel lehetősége értékteremtő és meghatározó szerepet tölt be a minőségi oktatásban – mondta a rendezvény megnyitóján Dajnoki Krisztina. 

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézetének igazgatója hangsúlyozta: csakis a szakma aktuális kihívásait ismerve lehet megfelelő módon felkészíteni a munkavállalásra a hallgatókat, akiknek tisztában kell lenniük azzal, melyek azok a követelmények, amelyeket egy vállalat elvár a junior jelölttől. 

Nagy Levente, az NI Emerson HR igazgatója előadásában a vállalatátszervezés HR kihívásairól beszélt, véleménye szerint a „we-they” és a dual branding szituáció csakis a vezetői és munkavállalói elköteleződés (employer engagement) és a vállalati alapértékek erősítésével lehetséges.

A hazai vállalatok AI-projektjeinek 95 százaléka elbukik – jelentette ki Lencsés Gergő. Az ILead Institute (MIT-SMR Hungary) oktatási vezetője úgy látja: a kudarc oka egyebek mellett az, hogy a vállalatvezetők helytelenül határozzák meg a mesterséges intelligencia feladatait, amely már túllépett a ChatGPT kérdez-felelek állapotán, agentjei révén önálló döntésekre képes. Kiemelte: a munkáltatói piacnak választania kell, hogy automatizációra vagy augmentációra törekszik. 

Poór József, a Humán Szakemberek Országos Szövetségének elnöke előadásában a tanácsadás, a coaching és a mentorálás HR területen történő használatának lehetőségeit fejtette ki. Mint mondta: az International Coaching Federation és a Pricewaterhouse mérése szerint a tanácsadás iparága 2025-ben megközelítőleg 1000 milliárd dollárt, míg a coaching szegmens 10 milliárd dollárt generált. Véleménye szerint a mentori rendszer újra felértékelődött és az AI-korszak egy újabb eszköze lehet. 

A jövőben a tanácsadó cégeknek agilisabb, adaptívabb modellt kell alkalmazniuk. A coaching a szervezeti készségek, képességek fejlesztése irányába kell, hogy forduljon, míg a mentoroknál elengedhetetlen készséggé válik a technológia használata. A vezetőkkel szemben pedig egyre gyakoribb elvárás, hogy jó mentorok is legyenek – fejtette ki Poór József.

A  szakmai fórumon a résztvevők megismerhették a regionális munkaerőpiac helyzetét is, az előadások és kerekasztal-beszélgetések pedig lehetőséget kínáltak a tapasztalatcserére, a jó gyakorlatok és szervezeti sajátosságok bemutatására. A rendezvényen a DE GTK hallgatói, szakkollégisták és doktoranduszok ismertették a legfrissebb kutatási eredményeiket.

A konferencián negyedik alkalommal adták át a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar és a Humán Szakemberek Országos Szövetsége által alapított HR Mester Nívó Díjakat. Ebben az évben 7 egyetemről több mint harminc mesterszakos pályamunka érkezett be a szakmai szervezethez. A HR tématerületen született legjobb diplomamunka elismeréséért idén Máthé Ivett Andrea (Debreceni Egyetem), Dacsinecz Andrea (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) és Simon Dóra (Debreceni Egyetem) vehette át a díjat három különböző kategóriában. Emellett a Debreceni Egyetem három volt hallgatója – Bakó Dóra, Szabó Réka és Tóth Bálint – különdíjban részesült.