Ikon-napok a Szlavisztikai Intézetben

Vallási, néprajzi, művészi megközelítésből ismerkedhettek az ikonnal a hallgatók a Debreceni Egyetem (DE) Bölcsészettudományi Kar (BTK) Szlavisztikai Intézetének szervezésében rendezett Ikon-napok keretében. A programban március 24-én nyíregyházi kiállításlátogatás, valamint a máriapócsi kegytemplom ikonjainak megtekintése, 25-én pedig tudományos-ismeretterjesztő előadások szerepeltek.

• Célunk, hogy hallgatóink nyelvi kompetenciájának fejlesztése mellett alapvető kulturális ismereteket is átadjunk az irodalmi, kultúrtörténeti órák keretében. A nyelv elsajátítása ugyanis önmagában még nem adja meg a más kultúrában való otthonosság, konformitás élményét. Az idegen nyelvi közegben való magabiztos jelenléthez elengedhetetlen a társadalmat és közéletet alakító, az egyéni létezésre is hatást gyakorló kulturális örökségről szóló tudás. Úgy vélem, a kulturális háttér megismerése az orosz nyelv esetében különösen fontos, mivel a klasszikus kulturális tradíció mélyen áthatja a modern Oroszország mindennapjait – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Regéczi Ildikó.

A DE BTK Szlavisztikai Intézetének igazgatója kiemelte: az oktatómunka során törekednek arra, hogy minél több oldalát mutassák meg az orosz, illetve a tágabb értelemben vett szláv kultúrának, élményszinten is közelebb hozva a hallgatókhoz.

Az intézetben ennek érdekében rendszeresen szerveznek tanórán kívüli eseményeket: magyar-orosz és magyar-lengyel kapcsolatok nyomában városlátogatást, közép-európai kirándulást, amelynek keretében külföldi társintézményeket keresnek fel, emellett orosz és lengyel esteket is szerveznek, amelyeken elsősorban a zene és a kulinária játssza a főszerepet.

Ebbe a sorba illeszkedett az Ikon-napok kétnapos programsorozata, amelynek keretében a hallgatók és oktatók elsőként a nyíregyházi Görögkatolikus Múzeumba látogattak el, ahol megtekinthették az ikonkiállítást, majd Máriapócson, a kegytemplomban található Istenszülő ikonnal ismerkedhettek meg.

• Az ikon az ortodoxiában központi jelentőségű, ezáltal az orosz irodalom, a mentalitás- és kultúratörténet sok szállal kötődik a szent ábrázoláshoz. Az irodalmi képzésben elengedhetetlen az ikon jelentőségének megértése, enélkül ugyanis Gogol, Dosztojevszkij vagy Tolsztoj művei nem tárulnak fel kellő mélységben az olvasó számára – ismertette a tematikus nap témaválasztásának fontosságát Regéczi Ildikó.

Az Ikon-napok tudományos-ismeretterjesztő előadásokkal zárult, amelyen Sipos Barnabás, a debreceni Szent Háromság Magyar Ortodox Templom parochusa Az ikon szerepe az ortodox egyházban, Ladócsy László festőművész Hogyan fessünk ikont?, Bartha Elek, a DE BTK Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet professzora Képi ábrázolások a néphagyományban, Kalavszky Zsófia irodalomtörténész (Eötvös Loránd Tudományegyetem Humán Tudományok Kutatóközpontja) pedig Profán ikonok. A kultusz formálta szöveges és vizuális Puskin-portrékról címmel tartott előadást.

A sorozat április 22-én fordítói workshop-pal folytatódik, ahol beszélgetést hallhat a közönség a balti-szláv multikulturalitásról, A szépség című, az intézet egykori hallgatóinak fordításait tartalmazó kötetről, Goretity József, a DE BTK Szlavisztikai Intézet docense pedig a Dosztojevszkij-kisregények újrafordításának kérdéseiről tart majd előadást.

Sajtóközpont – BZs