A jobb hőérzetnek ára van

A Debreceni Egyetem Műszaki Karának kutatói arra jutottak, hogy azokban a földszintes családi házakban, ahol telente a falakban, a padlóban és a plafonban apró csövekben keringetik a fűtésre használt melegvizet, az egyenletesebb eloszlás miatt jobb ugyan a hőérzet, mint egy radiátoros épületben, ugyanakkor az előbbi fűtési megoldás többe is kerül.

Hazánkban néhány évtizede még a radiátoros fűtési mód volt a legelterjedtebb. Manapság sokkal szívesebben alakítanak ki új épületekben vagy felújítások során padlókban, falakban, sőt mennyezetekben fűtésre, illetve egyre több helyen hűtésre is szolgáló csőrendszereket, mivel az az általános vélekedés, hogy ez sokkal hatékonyabb.  

Az utóbbi időben számos kutató vizsgálta, milyen lesz egy térben a komfortérzet különböző fűtési módok esetében és többségében arra a következtetésre jutottak, hogy az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereknek nevezett, a falakban, padlókban és födémekben futó csőrendszerek esetében kisebb energiafogyasztás mellett jobb hőérzet érhető el.

A Debreceni Egyetem (DE) Műszaki Karának (MK) kutatói egy, a közelmúltban lezárult vizsgálatuk során megkérdőjelezték ezt az eredményt. Az volt a feltevésük, hogy ez földszintes családi házak esetében nem állja meg a helyét. 

- Az egyetem laborjaiban végzett vizsgálatok során arra jutottunk, hogy egy helyiség külső határolószerkezeteibe, vagyis falaiba, padlójába, födémébe beépített fűtőfelületek jelentős hőveszteséggel rendelkeznek a külső tér felé, a határolószerkezet hideg oldalán lehet ugyanis akár talaj, fűtetlen pince, padlás vagy a külső levegő. Egy földszintes családi házban bármelyik előfordulhat – magyarázta a kutatócsoport vezetője, a DE MK Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék docense. 

nyezet Minősége laboratóriumában végeztek méréseket, padlófűtés esetében pedig egy japán kutatócsoport publikált méréseit alkalmazták az analitikus számítási modell validációjához. 432 különböző radiátoros és ugyanennyi alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtés esetében vizsgálták, milyen operatív hőmérsékletek alakulnak ki a helyiségek középpontjában 0,6 méteres magasságban. 

- Bizonyítást nyert, hogy földszintes családi házak esetében az alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtési móddal, vagyis a kombinált padló- és mennyezetfűtéssel ugyan jobb lesz a hőérzet, ugyanakkor ennek nagyobb a teljes hőigénye, mint a radiátoros fűtésnek. A kombinált padló-mennyezet fűtési mód teljes hőigénye átlagosan 4,71 százalékkal haladja meg a radiátoros fűtési mód teljes hőigényét – osztotta meg az eredményeket Kalmár Tünde Klára. 

Ezzel a DE kutatói bizonyították, hogy a becsövezett falakkal, padlóval és plafonnal rendelkező földszintes családi házakban az egyenletesebb eloszlás miatt ugyan jobb a hőérzet, mint egy radiátoros épületben, ugyanakkor az előbbi fűtés kicsivel többe is kerül, amit sem a tervezőknek, sem a házakat megrendelőknek nem árt tudni. 

Az eredményért a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjat adományozott a Kalmár Tünde által vezetett kutatócsoportnak. A munkáról szóló angol nyelvű tudományos közlemény a Journal of Building Engineering című folyóiratban jelent meg, teljes egészében itt olvasható.

Sajtóközpont - OCs