Életvégi döntések: svájci tapasztalatokról Debrecenben

Az eutanázia összetett orvosi, etikai és jogi kérdései álltak annak az előadásnak a fókuszában, amit Krompecher Tamás igazságügyi orvosszakértő, a Debreceni Egyetem díszdoktora tartott az intézmény Állam- és Jogtudományi Karán. A Genfi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének emeritus professzora elsősorban a kegyes halál svájci és hazai szabályozását mutatta be.

A Debreceni Egyetem keretein belül elsősorban tehetséggondozást célzó Preator Szakkollégium és Sántha Kálmán Szakkollégium közös rendezvényén Krompecher Tamás előadása előtt felidézték: két éve, 47 évesen hunyt el Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász. Az aktívan sportoló emberjogi aktivistánál 2021-ben diagnosztizáltak gyógyíthatatlan ALS betegséget. 2023-ban saját betegsége kapcsán keresetet nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel álláspontja szerint az életvégi döntések meghozatalának magyarországi tilalma az alapvető emberi jogokat sérti. Karsai Dániel 2024. szeptember 28-án hunyt el. 

Krompecher Tamás igazságügyi orvosszakértő, a Debreceni Egyetem díszdoktora, a Genfi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének emeritus professzora elmondta: Svájcban több mint 25 évig, nyugdíjba vonulásáig közreműködött úgynevezett asszisztált önkezű halál eljárások elvégzésében. Mivel a világ egyre több országában engedélyezik az eutanázia különböző formáit, úgy véli: az orvos-, gyógyszerész- és joghallgatóknak sem árt tisztában lenni ennek szabályozásával.  

A szakember előadásából kiderült, hogy az alpesi országban az orvosilag segített öngyilkosság legális. Ez azt jelenti, hogy a halálos adag gyógyszert a páciensnek magának kell bevennie vagy beadnia, az orvos vagy más személy ebben nem közreműködhet. Fontos feltétel, hogy a segítőnek nem származhat közvetlen haszna vagy érdeke az elhunyt halálából, és a cselekmény mögött önkéntes elhatározásnak kell állnia. 

Az Exit Switzerland nevű szervezet adatai szerint az általuk lefedett német és olasz nyelvű svájci régiókban tavaly 1421 asszisztált öngyilkosságot hajtottak végre. Ez a szám mintegy 15 százalékos növekedést mutat a 2024-ben regisztrált 1235 esethez képest.

Magyarországon az aktív eutanázia, vagyis amikor egy orvos vagy más személy szándékosan véget vet a beteg életének (például halálos injekcióval), tiltott. A Büntető Törvénykönyv szerint emberölésnek minősül. Ugyanez a helyzet az asszisztált öngyilkossággal is, de a passzív eutanázia (az életfenntartó kezelés visszautasítása) szigorú feltételekkel engedélyezett – vált világossá az előadáson. 

Révész István, a Sántha Kálmán Szakkollégium elnöke hozzátette: az eutanázia napjaink egyik fontos és összetett kérdése, amely egyszerre érinti az orvostudomány, a jog és az etika területét. 

- Éppen ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy minél több nyílt, szakmai párbeszéd szülessen róla. A Sántha Kálmán Szakkollégium számára kiemelt cél, hogy a hallgatók ilyen interdiszciplináris, gondolatébresztő előadásokon is részt vehessenek, és különböző szakmai nézőpontokat ismerhessenek meg – jelentette ki Révész István. 

Juhász Zoltán, a Praetor Szakkollégium első diákja kiemelte: ebben az évben kiemelt céljuk a gyakorlatorientált, emberközeli témák bemutatása. 

- Első diákként örömmel fogadtam volt elnökségi társam, Major Lilla Mária azon kezdeményezését, hogy kérjünk fel egy szakembert az eutanáziáról szóló előadás megtartására. A jövőben is hasonló, a jog és a határtudományok párbeszédét segítő alkalmak szervezésére törekszünk – egészítette ki Juhász Zoltán. 

Sajtóközpont – OCs