Békés, boldog döntetlent kívánunk

 A Győr egy pontot ver a Fradira, a Debrecen pedig ugyanennyivel növeli előnyét az üldözőkkel szemben. A csata az aranyért dúl, de ez legyen az ő gondjuk, a hajdúságiak viszont a dobogó alsó fokára szeretnének kerülni. Ehhez kellett, elkerülni a vereséget.

 

Olyan volt az egész, mint a NAV reklámja: ajánlja fel adója 1 százaléka helyett egy pontját.

Most írhatnánk, hogy moindkét edző jól felkészítette csapatát - egészében ez igaz is - de közhely marad. Végig gondolva a kilencven percet, a legjobb hazai együttestől egyetlen alkalommal sem kapott ki ebben a szezonban a DVSC. Megtörni látszik a mesterségesen felpumpált FTC hegemónia. 

 

Nem hagyott mély nyomot a közel hétezer szuroklóban az összecsapás. Az első félidőben a kapusoknak nagy bravúrt nem kellett bemutatni. Az ellenfél, a hétközi százhúsz perces MK döntő ellenére remek fizikális képességeket mutatott, a hazaiak pedig jól lassították a játékot. Olykor túlságosan is. A 39. percben Schön ment el a jobb oldalon, tőle Vitális kapta a labdát aki lefordult Langról, és a felsőbe varrta a játékszert. Tapsos megoldás volt. A DAC-ból érkezett focista, dacból bevágta. Ezzel az előnnyel vonultak öltözőbe a csapatok.

 

A második félidőben sem sokat változott a helyzet. Mert helyzet nem sok akadt. Aztán bő negyedórával a vége előtt Kusnyír adott be, Cibla érkezett a hosszún, és a kapufa segítségével a hálóba bólintott. Meg is nyugodtak a kedélyek, bár próbálkozott mindkét társaság, de látszott, nem követnek el harakirit, ha marad az eredmény.

 

Két fordulóval a vége előtt mindkét társaság saját kezébe veheti a sorsát. Minket azonban a Loki érdekel. Jövő héten indulás Paksra, aztán zárásként érkezik az Újpest. Négy pont minden bizonnyal elég lesz a bronz medálhoz. És ezt meg tudják, és meg is csinálják majd a srácok!

 

W. Gy.